Paraná (állam)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Paraná (állam)-et, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elemezzük a hatását a különböző területeken, és jelentőségét a mai társadalomban. Ennek érdekében megvizsgáljuk a Paraná (állam)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, például történelmi vonatkozásait, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását és jövőbeli lehetőségeit. Ezeken az oldalakon végig felfedezzük azokat a bonyolultságokat és árnyalatokat, amelyek a Paraná (állam)-et lenyűgöző és sokdimenziós témává teszik, amely érdemes tanulmányozásra és vitára.

Paraná
Paraná címere
Paraná címere
Paraná zászlaja
Paraná zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
SzékhelyCuritiba
Alapítás éve1889
PolgármesterRatinho Júnior
Testvérvárosok
Lista
Hjógo prefektúra (1970. május 4. – )
Népesség
Teljes népesség11 320 892 fő (2017)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság672 m
Terület199 314,9 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 24° 40′ 12″, ny. h. 51° 37′ 12″Koordináták: d. sz. 24° 40′ 12″, ny. h. 51° 37′ 12″
Paraná weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Paraná témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Paraná zászlaja

Paraná Brazília egyik szövetségi állama az ország déli részén. Székhelye Curitiba. Északon São Paulo, keleten az Atlanti-óceán, délen Santa Catarina és Argentína Misiones tartománya, nyugaton pedig Mato Grosso do Sul és Paraguay határolja. Utóbbival a határvonalat a Paraná folyó képezi.

A Baktérítő által kettémetszett államban található a világ egyik legjelentősebb szubtrópusi erdője. Az argentin határnál fekszik a világörökség részét képező Iguaçu Nemzeti Park az Iguazú-vízeséssel. Mintegy 40 kilométerrel arrébb, a paraguayi határon épült fel a világ egyik legnagyobb duzzasztója, az Itaipu vízerőmű. Az állam székhelye, Curitiba a brazil átlaghoz képest magas életminőségéről nevezetes.

Történelem

Paranát először São Pauló-i aranyásók népesítették be, és São Paulo államhoz tartozott.

Az első Paraná-menti jezsuita missziók a Guaíra-vízesés fölött létesültek, és virágzó fejlettséget értek el, amikor a são paulói rabszolgavadászok elűzték őket településeikről, és a mai Misiones (Argentína) területére kellett menekülniük. Fő missziójuk Ciudad Real volt.

Paraná állam 1853-ban szakadt el São Paulótól. II. Péter brazil császár rendelte el ezt büntetésül azért, mert São Paulo részt vett az 1842-es felkelésben. Az európai bevándorlók – főként németek, olaszok, lengyelek és ukránok – hullámai 1850 után kezdtek érkezni. Az állam fejlődése szorosan összekapcsolódik a bevándorlók érkezésével.

A 20. század elejére az állam két vasúthálózattal rendelkezett. Az egyik a Paranaguá volt Curitibába (111 km) meghosszabbítással Ponta Grossába (190 km) és mellékágakkal Rio Negróba (89 km), Porto Amazonasba (10 km) és Antoninába (16 km). A másik a São Paulo és Rio Grande, amely északkeletről délnyugatra szeli át az államot União da Vitóriából az Iguaçun keresztül a são paulói Sorocabana vonal csomópontjáig Itararéban. A két hálózat csomópontja Ponta Grossában volt.

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Paraná (state) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.