Photikéi Szent Diadokhosz

Photikéi Szent Diadokhosz
püspök
Születése
400 körül
Halála
474
Tisztelete
Egyháza	Görög ortodox egyház
Tisztelik	Ortodox kereszténység
Szentté avatása	évszázadok óta szentként tisztelik
Ünnepnapja	március 29.
Irodalmi munkássága
Fő művei	Száz bölcs mondás a lelki tökéletességről

Photikéi Szent Diadokhosz (ógörögül: Διάδοχος Φωτικής, latinul: Diadochus Photicus), (400 körül – 474) az epiruszi Photiké püspöke, egyházi író.

Művei

• Kepszalaia gnósztikhá (lat. Capita centum de perfectione spirituali, magy. 'Száz bölcs mondás a lelki tökéletességről') című műve az aszkétika és a misztika történetének tanulmányozása szempontjából bír jelentőséggel. Rövid, tömör kifejezésmódját nagyra értékelték az ortodox kereszténység egyház kolostoraiban. Misztikus lendülete ellenére írása nagyon világos. A messaliánusok ellenfeleként hangsúlyozta az akarat szabadságát és erejét, anélkül azonban, hogy gyengítette volna a kegyelem közreműködését.
• Látomás. Párbeszédes formában megírt műve Isten látásával foglalkozik.

Idézetek

• „Merüljetek el a hit széles tengerében, amikor zúgnak a hullámai, de elmélkedjetek róla a teljes szélcsend idején is. A hit mélysége olyan, mint a feledés folyója, amelyben elfelejti az ember bűneit, és semmiféle helytelen gondolat nem zavarja.”
• „Isten harcosának állandóan ébren kell tartania értelmét, hogy lelke megkülönböztethesse a gondolatokat, amelyek irányítják. A jó és Istentől származó gondolatokat megőrzi emlékezetének kincsestárában, a rosszakat és az ördögtől származókat pedig kiűzi.”
• „Ha érzelmünk kincseskamráját nem a Szentlélek tölti meg erejével, akkor minden képességünkkel sem ízlelhetjük meg azt kimondhatatlan boldogsággal.”
• „Ha izgalom zavarja a lelket, akkor örömmámor felhője takarja el, vagy ha egészségtelen szomorúság kínját érzi, akkor az értelem képtelen arra, hogy az Úr Jézus jelenlétére gondoljon, bármennyire is készteti rá az ember. Ha a szenvedélyek hatalma egészen elsötétítette, eltávolodik saját értelmétől.”
• „Ha télen kora reggel Kelet felé fordulunk tekintetünkkel a sík mezőn, akkor csak testünknek első felét melegíti fel a nap és a hátunk hideg marad, mert a napsugár nem függőlegesen ér bennünket. Éppen így vannak azok is, akikben a Szentlélek még csak most kezd működni, és szívüket a szent kegyelem csak részben melegítette át. Ez abból fakad, hogy a lélek a lelki gondolatok gyümölcséért fáradozik, alsóbb képességei azonban testét követve vágyakoznak. Mivel még nem árasztotta el a kegyelem szent fénye a szív egész területét, s nem hatolt le a mélyére, s ennek következtében még nem érezhető, ezért jönnek a lélekre egyszerre a jó és a rossz gondolatok. Ugyanaz történik, mint a fenti példában, ha egyszerre érezzük a hideg borzongását és a meleg kellemességét. Attól a naptól fogva, amelyen az értelem e kettős ismeret birtokába jutott, egyszerre jó és rossz gondolatokat kell elviselnie.”

Jegyzetek

1. ↑ http://www.danuvius.orthodoxy.ru/Diadoch.htm
2. ↑ Altaner, i. m., 187. o.
3. ↑ Kis Filokália
4. ↑ Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980, 681. ISBN 963-360-108-8

Források

• Altaner Bertold: Ókeresztény irodalomtörténet (Patrologia), Szent István Társulat, Budapest, 1947, 304 p
• Kis Filokália (válogatta Mathias Dietz), Filosz Kiadó, 2004, ISBN 979 9632 149 188 (elektronikus elérés itt)

Kapcsolódó szócikkek

• Ókeresztény irodalom