XI. Ince pápa

XI. Ince pápa
a katolikus egyház vezetője
Jacob Ferdinand Voet festménye
Eredeti neve	Benedetto Odescalchi
Született	1611. május 16. Como
Megválasztása	1676. szeptember 21.
Beiktatása	1676. október 4.
Pontifikátusának vége	1689. augusztus 12.
Elhunyt	1689. augusztus 12. (78 évesen) Róma
Tisztelete
Boldoggá avatása	1956. október 7., Szent Péter-bazilika, Vatikán Boldoggá avatta: XII. Piusz pápa
Ünnepnapja	augusztus 12. (Magyarországon aug. 13.)
Előző pápa Következő pápa X. Kelemen VIII. Sándor
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Ince pápa témájú médiaállományokat.

Boldog XI. Ince pápa (sz. Benedetto Odescalchi, Como, 1611. május 16. – Róma, 1689. augusztus 12.) a római katolikus egyház 240. pápája 1676. szeptember 21-étől haláláig. A pápát „Magyarország megmentője” jelzővel is illetik, mert sokat küzdött Magyarország török megszállás alóli felszabadításáért.

Élete a pápaság előtt

Comóban született egy gazdag előkelő kereskedőcsalád gyermekeként. Édesapja Livio Odescalchi, édesanyja Paola Castelli volt. A jezsuitáknál nevelkedett, jogi tanulmányait Rómában és Nápolyban végezte. VIII. Orbán idején lépett az egyházkormányzat szolgálatába, és X. Ince nevezte ki 35 évesen bíborossá. Amikor a pápa Ferrarába küldte legátusként, hogy az éhező embereken segítsen, „a szegények atyjaként” mutatta be őt. 1650-ben nevezték ki Novara püspökének. 1656-ban – egyes források szerint gyenge egészségi állapota miatt – a pápa engedélyével lemondott, és visszatért Rómába.

Megválasztása

Már 1669-ben is jelölték IX. Kelemen (1667–69) utódjaként pápának, de a francia udvar megakadályozta megválasztását. X. Kelemen (1670–76) halála után XIV. Lajos francia király ismét elutasította Odescalchi személyét. A bíborosi testület és a római polgárok azonban ragaszkodtak jelöltjükhöz, ezért a francia király – vonakodva ugyan – elfogadta a jelölését. 1676. szeptember 21-én XI. Ince néven lett Szent Péter utódja.

Reformjai

XI. Ince megválasztása után azonnal nekilátott a vatikáni adminisztráció átalakításának. Az elődei alatt szétzilálódott és eladósodott pápai kincstárat újjászervezte, takarékossági intézkedései folytán néhány éven belül a kiadások és bevételek mérlege újra pozitívumot mutatott. Rendeletben betiltotta a bíborosok között uralkodó nepotizmust (jövedelmező állások rokonokkal való betöltését).

Küzdelme a törökökkel és a franciákkal

Pápaságát végig beárnyékolta elkeserítő küzdelme XIV. Lajossal. A francia papság ugyanis királya támogatásával megfogalmazta a gall cikkelyeket (1682), amelyekben kimondták, hogy a pápa – a lelki ügyeket kivéve – mindenben alá van vetve az egyetemes zsinatnak. Erre válaszul a pápa megtagadta a cikkelyeket támogató püspökök kinevezését.

A francia király 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot, amely a protestánsok szabad vallásgyakorlatát engedélyezte. Az ezt követő – a hugenottákkal szemben elinduló – erőszakhullámot XI. Ince mélyen elítélte.

Emellett XIV. Lajos Habsburg-ellenes politikája és háborúi keresztezték a pápa egyik legfontosabb célját, a törökök kiűzését Európából. Végül fáradozásait (és hatalmas pénzadományait) siker koronázta. Bécs 1683-as ostromának sikeres visszaverése után, 1684 januárjában a pápa létrehozta a törökellenes Szent Liga nemzetközi katonai koalícióját, közbenjárásával XIV. Lajos is hajlandó volt fegyverszünetet kötni. A megindított ellentámadás Buda visszafoglalásához vezetett (1686. szeptember 2.), és a XVII. század végére sikerült a magyar területeket felszabadítani.

Személyisége

Szent életű bíborosként élt Rómában, pápává választását csak akkor fogadta el, amikor a többi bíboros aláírta reformprogramját. Egyszerűsége, szent jelleme miatt nagy népszerűségnek örvendett a nép körében. Elítélte a korrupciót, a nepotizmust.

Tisztelete rögtön halála után terjedni kezdett, s már 1714-ben megkezdődött a kanonizációja. Ennek véghezvitelét azonban a francia udvar megakadályozta. A megrekedt eljárást csak a 20. században folytatták, így boldoggá avatására csak 1956-ban került sor XII. Piusz pápa uralkodasa alatt.

Művei

• Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). Cooperatorum Veritatis Societas. (Hozzáférés: 2011. december 6.)

Jegyzetek

Források

• Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-7685-07-3, 253. o.

Előző pápa: X. Kelemen

Római pápa 1676 – 1689

Következő pápa: VIII. Sándor